Biobolt Eger - hírek, akciók

Iratkozzon fel a Vitál Centrum biobolt hírlevelére, hogy Ön se maradjon le a biobolt legfrissebb híreiről, akcióiról!

» Feliratkozom

Facebook

Dr Lenkei Gábor

"Dr Lenkei Gábor - Magamról

1961. március 1-jén születtem Miskolcon. Itt végeztem általános és középiskolai tanulmányaimat.

1986-ban szereztem summa cum laude, azaz kitűnő minősítésű orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.

Az évfolyam egyik legjobb tanulójaként nem volt nehéz elhelyezkednem. Első munkahelyemül az egyetem Mikrobiológiai Intézetét választottam. Kutatóorvosként itt szereztem ismereteket és tapasztalatokat az intézet profiljába tartozó mikroorganizmusokkal*, azaz a baktériumokkal*, vírusokkal*, gombákkal* és egyéb parányi – kórokozóként elkönyvelt – élőlényekkel kapcsolatban.

Éppen az imént említett szóhasználat volt az, ami akkoriban nagyon gondolkodóba ejtett.„Kórokozóként elkönyvelt parányi élőlények.” Számomra megválaszolatlan maradt az a kérdés, hogyha ezek az élőlények valóban kórokozók, akkor miért nem váltanak ki egyöntetűen mindenkinél betegségeket. Miért csak az emberek egy bizonyos – jellemzően – kis százalékát betegítik meg?

Arra a következtetésre jutottam, hogy a kórokozó képesség vizsgálatánál sokkal fontosabb kutatási terület lenne annak kiderítése, hogy miért csak a kisebbség válik fogékonnyá a fertőzésekre, és miért marad még nagyobb járványok esetében is érintetlen a többség.

Ezen ismeret birtokában a kisebbséget is meg lehetne védeni a „kórokozókkal” szemben, hiszen azok a többség számára eleve nem is számítanak kórokozónak. Rájöttem, hogy a lényegi kérdés nem a kórokozó képesség, hanem a szervezet védekező képessége, annak meggyengülése, illetve épségének megmaradása.
Megértettem, hogy inkább ezt kellene vizsgálni.

Mivel ezt követően már nem láttam értelmét annak, hogy tovább kutassak a kórokozó képesség minél mélyebb megismerése érdekében, pályát váltottam.

A belgyógyászat vonzott, mivel ez tűnt számomra a legtöbb tudással kecsegtető, legátfogóbb orvos-szakmai területnek.

Lelkesen vetettem bele magam a gyógyító tevékenységbe. Nem telt el hosszú idő annak felismeréséig, hogy még a szakma legnagyobbjai sem – akik pedig igazi kiválóságok voltak –, legjobb szándékuk ellenére sem képesek igazi, a szó szoros értelmében vett gyógyulásokat elérni a pácienseknél.

Ezt könnyű belátni, ha arra gondolunk, hogy például egy cukorbeteget vagy magas vérnyomásos beteget soha nem szoktak gyógyultnak, azaz olyan valakinek minősíteni, akinek sikerült teljesen rehabilitálni* az egészségét, és többé már nem szükséges sem orvoshoz járnia, sem gyógyszereket fogyasztania.

Pedig én erre vágytam. Teljesen gyógyult, újra teljesen egészséges emberek kerüljenek ki a kezeim közül.

Ha már nem sikerült sikerélményekhez jutnom a szó szoros értelmében vett gyógyítás terén, olyan területet kerestem, ahol legalább kevesebb gyógyíthatatlan betegséggel kell nap mint nap szembenéznem.


A szülészet ígérkezett ilyennek. A születések mindennapi, lélekemelő csodái vonzottak.

Barátaimnak és előadásaimon a közönségnek is el szoktam mesélni, hogy „sajnos” és egyben „szerencsére” ismét rosszul döntöttem. Első lelkesedésemben ugyanis nem számoltam a sikerélményekben kétségkívül gazdag szülészmesterséghez elválaszthatatlanul hozzátartozó általános nőgyógyászati és nőgyógyászati onkológiai esetekkel.

Itt is ugyanaz a hiányérzet kerített hatalmába. Hol vannak a teljesen rehabilitált, az egészségüket teljes mértékben visszaszerző páciensek?

Bár bizonyos helyzetekben egy asszony számára tényleges megkönnyebbülést és panaszmentességet jelenthet például egy méheltávolítás, én mégsem éreztem úgy, hogy ez a létező legjobb megoldás. Nem éreztem azt, hogy ennyivel meg tudnék elégedni.

Az onkológiai betegekkel kapcsolatos nehézségek sem hagytak nyugodni. Nem tudtam azonosulni azzal a felfogással, amely szerint „a tudomány mai állása alapján ennyire vagyunk képesek”.

A szívem mélyén éreztem, hogy kell lennie valahol jobb válasznak, kell lennie valahol megoldásnak!

Ekkor került a kezembe egy gyógyult rákbeteg asszony könyve (Beata Bishop: Ideje a gyógyításnak). Ennek lapjain keresztül egy olyan természetes rákterápiás módszerrel (Gerson-terápia*) ismerkedtem meg, amely az én szememben sokkal hatékonyabbnak tűnt a hivatalos orvosi gyakorlatban alkalmazottnál.
  

Nem tűnik túl komolynak, amit leírok, de az akkori lelkiállapotomat a leginkább az a szó festi le, hogy „bezsongtam”. Nagyon erőteljes izgalom vett erőt rajtam. Tudtam!

Tudtam, hogy lennie kell kiútnak!

Intenzív kutatómunka vette kezdetét az úgynevezett alternatív* gyógyászati lehetőségek felkutatása és megismerése irányában.

Minél jobban elmélyedtem ezek tanulmányozásában, annál inkább úgy éreztem, hogy nem sok keresnivalóm van a számomra merevnek, megcsontosodottnak és az új lehetőségek elől elzárkózónak tűnő szokványos orvosi gyakorlat keretei között.

Ismét váltottam. 1992–1996 között magánpraxist folytattam, és kizárólag természetes terápiás módszereket alkalmaztam a hozzám fordulókon.

1996 derekán az élet messzire sodort eredeti szakmámtól. Több mint 7 éven át az üzleti életben tevékenykedtem, tanácsadóként.

Majd egy olyan benyomás ért, amely visszafordította „szekerem rúdját” az egészségügy felé. Egy ismerősöm a kezembe adta Edward G. Griffin könyvét. A világ rák nélkül. Ez volt a címe.

A könyv egyfelől megismertetett egy számomra addig ismeretlen, rendkívül hatékony és a hivatalok által mégis üldözött rákterápiás módszerrel, a B17-vitaminos gyógymóddal.

Másfelől a szerző – és ez eredményezte nálam a fordulatot – arra is rávilágított, hogy a gyógyszeripari érdekcsoportok nyomására milyen kényszerű átalakulásokon ment keresztül az orvosképzés és a hivatalos orvoslás.

Az én fejemben „ekkor állt össze a kép”.

Ismételten erőt vett rajtam a korábban már említett tudásszomjas izgalom. Sőt, úgy éreztem, többet kell tennem annál, hogy pusztán megismerek újabb, hatékony természetes egészségjavító lehetőségeket.

Muszáj visszatérni! Muszáj felnyitni az emberek szemét! Valahogy ilyenképpen fogalmazódott meg bennem az új cél.

Ennek eredményeképpen írtam meg azt a könyvem, amely a magyar „könyvpiacon” több mint 130 000 eladott példányával – szerénytelenség nélkül állíthatom – minden idők legsikeresebb művei közé sorolható.

   Cenzúrázott egészség – A betegségipar futószalagján

A legtöbben ennek a könyvnek a szerzőjeként ismernek, és úgy emlegetnek, hogy én vagyok „az orvos, aki szembeszállt a gyógyszermaffiával”.

De nem csak könyvet írtam. Arról is gondoskodnom kellett, hogy az általam csokorba gyűjtött tudásnak megfelelő, természetes egészségjavító eszközök is elérhetővé váljanak az érdeklődők számára.

Ha bárki megkérdezné, mire vagyok a legbüszkébb, a válaszom egyszerű. Azokra az egészségjavulásokra, amelyeket az emberek az általam közzétett tudás birtokában és felhasználása révén értek el. Arra, hogy a segítségemmel sok tízezer ember élete vált már egészségesebbé, boldogabbá.

Mint minden, ami „új a Nap alatt”, természetesen az én színre lépésem is vihart kavart. Voltak olyanok, akik jobban szerették volna, ha nem zavarom meg az állóvizet. A hullámok azonban lecsendesedtek, és az eltökélt jövőépítő munka rendületlenül és lendületesen halad tovább jól megrajzolt útján.

A szülész szakma iránti tiszteletből és a bababarát születés módszerének népszerűsítésére 2008-ban megjelentettem Méltósággal megszületni és szülni című könyvem.

Megalapítottam a Jog az Egészséghez közhasznú egyesületet, s annak keretén belül a Táplálkozáskutatók Tudományos Tanácsát.

Ennek célja, hogy folyamatosan figyelje és összegyűjtse azokat a tudományos eredményeket, amelyek támogatják a tudatos egészségmegőrzés kultúrájának terjesztését, különös tekintettel a táplálkozás területére. A Tanácsnak orvosok, gyógyszerészek és élelmiszeripari szakemberek a tagjai.


2009 júniusában jelent meg Egészségre ártalmas! Avagy Cenzúrázott egészség Magyarországon című könyvem. Sokak szerint izgalmas olvasmány a gyógyszermaffiáról, a vitaminkultúráról, a magyar hivatalok visszaéléseiről és törvénysértéseiről.

2010 júniusában sikerült törlesztenem egy régi adósságomat. Az évek során nagyon sok beteg ember, illetve hozzátartozó fordult hozzám tanácsért, segítségért.

Akár e-mailben, akár levélben válaszoltam, akár személyes konzultáción* feleltem a kérdésekre, soha nem éreztem úgy, hogy – ezek között a szűkre szabott keretek között – minden szükséges ismeretet át tudtam volna adni.


Végre elkészült az a könyvem, amelyet nagyon nagy szeretettel és odafigyeléssel írtam, azzal a céllal, hogy a legátfogóbb és legtisztességesebb tanácsadást tudjam nyújtani.

„Mentőöv beteg emberek számára” biztosítja azt, hogy egy beteg ember vagy segíteni kívánó hozzátartozó hozzájusson minden olyan információhoz, ami ebben a témában a rendelkezésemre áll.

2010 szeptemberében jelent meg legújabb könyvem Miért van szükségük az egészséges embereknek vitaminpótlásra címmel.


A cím önmagáért beszél. A könyv lapjain keresztül 211 vitaminfogyasztó osztja meg az olvasókkal az általam összeállított, úgynevezett „kiegyensúlyozott napi készítmények”-kel szerzett tapasztalatait. Az egyes fejezetekben szereplő beszámolókat orvosi magyarázatokkal láttam el.

Időközben visszavonultam az üzleti élettől, és ma már kizárólag az oktatásnak, előadások tartásának, újabb könyvek írásának és a kutatásnak szentelem időmet.

Amit a legfontosabbnak tartok:

Az egészségükben számottevően javult esetek száma évről évre egyre csak gyarapszik mind a mai napig!

Egyre nagyobb lett az a tudásanyag is, amelyet úgy érzem, kötelességem újabb és újabb könyvek formájában közkinccsé tenni.

Zajlik hát egy olyan ígéretes jövő megalapozása és felépítése, amelyet én „Új Egészségkultúrá”-nak szoktam nevezni.

Valami azonban sosem változik! Első könyvem végén ígéretet tettem azok felé, akik számítanak rám, és akiknek szükségük van a segítségemre.

   Soha nem fogom feladni!

   Számíthat rám.

Tisztelettel és barátsággal:

Dr. Lenkei Gábor"


www.biobolteger.hu - biobolt Eger